Persze BUÉK meg minden. De ezt követően jönnek az elmaradhatatlan újévi fogadkozások, hogy jövőre lefogyok, egészségesebben fogok táplálkozni, elvégzem azt, megtanulom ezt stb..
Körbe néztem az interneten és azt láttam, hogy a legnépszerűbb fogadalmak a következőek:
1. fogyás 2. boldogság 3. megtakarítás 4. új szerelem 5. munkahely találás/váltás 6. több olvasás 7. dohányzásról leszokni
Nagyjából. Ezekből vajon hányan ismerünk belőle magunkra? Én például fogyni mindig akarok, de ez nem január specifikus. Igazából nem is kéne, de annyira szerves része az életemnek ez a súllyal való foglalkozás, hogy már-már automatikusan csatlakozom azokhoz, akik kijelentik, hogy fogyni akarnak. Én is. Mindig.
Boldog is akarok lenni, meg persze pénzt is jó lenne félretenni. Férjnél vagyok, olvasni rengeteget olvasok és nem dohányzom szóval az átlaghoz képest egész jól állok.
De engem nem ez foglalkoztat, hanem a miértje. A sava-borsa a pszichológiai háttere ezeknek a kívánságoknak. Ezek mind-mind olyanok mint a hétfőtől elkezdett diéta. Ha fogyni akarsz ne hétfőtől tedd, hanem mosttól. Ha változtatni akarsz ne január elsején tedd, hanem bármikor az év során, amikor igényed van rá.
Vajon miért misztifikáljuk túl ezt az új év dolgot. Olyan nagy dolog, hogy beléptünk egy új évbe? Vagy talán az, hogy január és még elseje is? Kötődik ez ahhoz, mint a hétfői diétakezdés?
Én például többet szeretnék írni. Ez egy feladat. Szeretném, ha a gondolataim betű formájában megvalósulnának.
Egy fej és rengeteg gondolat, csak mire oda jutok, hogy leírjam már banálisnak tűnnek.
Na ezen én változtatok. Nem a január vagy az új év miatt, hanem csak mert akarok!
